A leggyakrabban használt keverőkosarak és a tudomány mögöttük

Egy olyan világban élünk, ahol inkább bonyolítjuk az életünket, ahelyett, hogy egyszerűsítenénk. Vajon a megfelelő keverőkosár kiválasztása valóban ekkora tudomány? Nézzük meg a helyes keverés alapelveit, és rájövünk, hogy mindössze egyetlen szabályt kell betartani – és egyetlen kivételre kell figyelni.

Például egy családi ház építése a szerkezetépítési munkák és szakmák szempontjából, valamint a felhasznált anyagok tekintetében is sokkal összetettebb, mint egy ipari csarnok építése.

Az építőiparban megjelenő új technológiák egyre nagyobb igényt támasztanak a nagy teljesítményű, hordozható keverőgépek iránt, amelyekkel közvetlenül az építkezés helyszínén lehet elkészíteni nagy mennyiségű habarcskeveréket, külső és struktúrált vakolatot, glettet, ragasztót, valamint homlokzati vagy diszperziós festékeket és bevonóanyagokat (1. ábra).

A modern családi házak építése során rendkívül széles anyagpalettát kell kezelni – az alapvető szerkezeti keverékektől kezdve, a burkolatokhoz és csempékhez használt ragasztókon és fugázóanyagokon át, egészen a végső festési és bevonási munkákig.

1.ábra. Építési keverékek és keverőkosarak

Ehhez a teljes tartományhoz elvileg elegendő egyetlen, megfelelő teljesítményű és megfelelő fordulatszámú keverőgép.

A jó keverőgép alapvető fontosságú, de a keveréshez – különösen az anyagtípus figyelembevételével – a megfelelő keverőkosár is elengedhetetlen. Azonban a fentebb említett anyagok sokfélesége miatt egyetlen kosártípus nem lesz elegendő.

Minden anyag más-más keverőkosarat igényel

2. ábra. Téglalap (A) és kör (B) keresztmetszetű
keverőkosár karok

Ez egy gyakran hangoztatott állítás a keverőgépekre és keverőkosarakra specializálódott cégek részéről. Nézzük meg közelebbről ezt az állítást, hiszen a piacon valóban különböző formájú és kialakítású keverőkosarak érhetők el.

A keverőkosarakat két-, három- vagy akár többkaros kivitelben is gyártják. A karok keresztmetszete lehet téglalap alakú vagy kör keresztmetszetű, és spirálisan csavart formában készülnek (2. ábra).

A téglalap keresztmetszet előnye, hogy nagyobb hatásfokkal keveri az anyagot, míg a kör keresztmetszetű változat masszívabb, nagyobb terhelést bír el, és keverés közben kevesebb levegőbuborék képződik.

De a lényeg valójában egy egészen más tényező!

Először is meg kell érteni, hogy az egyorsós keverőgépeknél az orsó – vagyis a keverőgép csatlakozási pontja – mindig jobbra forog.

Azok a keverőkosarak, amelyek a kevert anyagot lefelé nyomják, alacsony, alacsony viszkozitású anyagokhoz, vagyis folyékony, híg anyagokhoz alkalmasak (3. ábra B). Nem fúródnak bele a kevert anyagba, viszont keverés közben nem okoznak túlzott kifröccsenést. Az esetlegesen bekerült légbuborékok – amelyek a kevert anyag lefelé történő nyomásakor keveredtek bele –, a keverés után felszínre tudnak emelkedni a híg keverékben, különösen akkor, ha az anyag kellően híg, és a buborékok képesek „átverekedni” magukat a felszínre. Az ilyen típusú keverőkosarak az építkezéseken 25–30%-os arányban használatosak. Balra forgónak is nevezik őket, mint például a HERMAN DR-11 amely homlokzati és diszperziós festékek, bevonóanyagok, híg cementkeverékek stb. keverésére alkalmas.

E két keverőkosár típussal a hétköznapi építőipari felhasználások 85–95%-a lefedhető.

A legfontosabb alapszabály tehát:

Ha sűrű anyagot keverünk, olyan keverőkosarat válasszunk, amely a keveréket felfelé mozgatja – híg anyagok keverésénél pedig ennek ellenkezőjét.

A spirál csavarodási iránya határozza meg, hogy a keverőgép jobbra forgó hajtása mellett a keverőkosár a keveréket a felszínről a tartály alja felé, vagy éppen ellenkezőleg, a tartály aljától a felszín felé mozgatja.

A végső döntésnél, hogy melyik keverőkosarat használjuk, természetesen szerepet játszik a gép fordulatszáma és a keverék szintmagassága is. Ha például híg keveréket kell kevernie, de nem áll rendelkezésre balra forgó keverőkosár, segíthet az alacsonyabb fordulatszám (ha ezt az anyag szerkezete megengedi), vagy választhat mélyebb vödröt .

Mindkét keverőkosár típusnál található a keverőtartály aljával érintkező védőgyűrű, amely megakadályozza a tartály sérülését.

Vannak különleges esetek is, amelyeket érdemes megemlíteni – például mit tegyünk olyan híg anyagokkal, amelyeket olyan keverőkosárral kell keverni, amely a kevert anyagot fentről lefelé nyomja, és ezzel együtt nem kívánatos légbuborékokat is bevisz?

Ilyen esetek ritkán fordulnak elő az építkezéseken. Időnként különleges keverőgépekre és speciális keverőkosarakra van szükség az ilyen anyagokhoz. Ez főként bizonyos gyantaalapú keverékek esetén igaz. Ezekkel a keverékekkel azonban elsősorban specializált cégek foglalkoznak. Ha mégis ilyen feladat előtt áll, nincs más megoldás, mint az adott gyártónál utánajárni, hogy milyen keverőgépet kell használni.

4. ábra. Propelleres (A) és ketreces (B) keverőkosár

Ez az egyetlen kivétel, amelyre figyelni kell – azaz meg kell akadályozni a légbuborékok kialakulását ott, ahol ezek nem kívánatosak.

Ha mégis megoldást keres egy ilyen helyzetben, alapvetően kétféle keverőkosár (4. ábra) segíthet.

A propelleres keverőkosár (4. ábra A) két, egymással ellentétes irányba állított lapátkerékkel rendelkezik. Festékkeverésre tökéletesen alkalmas, mivel a felső kerék lefelé, az alsó pedig felfelé hajtja a keveréket. Olyan anyagok keveréséhez, amelyeket nem szabad túlságosan levegővel keverni, például gyantaalapú bevonatokhoz a ketrec alakú keverőkosár (4. ábra B) a legalkalmasabb. A kör keresztmetszetű rudak nem vonnak be annyi levegőt a keverékbe, mint a lapátos megoldások. Mivel ezek az építkezéseken csak ritkán használatosak, kínálatunkban nem szerepelnek.

Ha a keverőkosár szárának külső menete M14-es, akkor azt biztosan be lehet fogni a HERMAN BXR-10 keverőgépünkbe is.

A keverőkosarak rögzítési rendszerei

Fontos szempont a keverőkosár kiválasztásánál annak rögzítési módja a keverőgépben. A piacon elérhetők hatszögletű szárral rendelkező keverőkosarak, amelyeket HEX 13 vagy HEX 10 (5. ábra A) jelöléssel látnak el, és fúrógép tokmányába foghatók be.

“Tévútnak” tekintjük az SDS-plus (5. ábra B) szárral ellátott keverőkosarak is, ahol hasonló problémával találkozunk. Úgy tűnik, hogy ezen keverőkosarak gyártóit nem érdekli, mennyire terheli a fúrógép motorját, ha sűrű keverékekhez használják. Komoly kéziszerszám-gyártóknál ilyen keverőkosarakat nehéz találni.

E két rögzítési módot inkább ideiglenes megoldásnak kell tekinteni, amely házi körülmények között híg, kis mennyiségű keverékek esetében elfogadható lehet – különösen akkor, ha az összetevők tökéletes keveredése nem elsődleges szempont.

A keverőgépekhez leggyakrabban használt szárvégződés a menetes M14-es csatlakozás (5. ábra C). Ez egy egyszerű és stabil megoldás, amelynek egyetlen hátránya, hogy cseréje során villáskulcsot kell használni. Azonban nem ismerek olyan építőipari szakembert, aki naponta többször cserélné a keverőkosarat, így ez a rögzítési mód széles körben elterjedt és elfogadott.

5. ábra. Keverőkosarak szárai

A „Hexafix” vagy „Fastfix” rendszer (5. ábra D) lehetővé teszi a keverőkosár gyors cseréjét további szerszámok nélkül. Hátránya, hogy ehhez a keverőorsónak is ilyen rögzítéssel kell rendelkeznie – vagy adaptert kell vásárolni hozzá (5. ábra E).

Zárszó

Nem akarok senkit kioktatni a keverőkosár tisztaságáról, a munkaterület rendezettségéről, a keverőkosár átmérőjének és a keverendő anyag tömegének összefüggéseiről, vagy arról, hogy mennyire fontos betartani például az ajánlott vízadagolást... Minden építő biztosan tudja, miről beszélek.

Egy dolgot azonban kiemelnék – ez pedig a keverési idő hossza.

Számos keverékgyártó feltünteti ezt a csomagoláson vagy a műszaki adatlapokon – és ez teljesen helyes. Különösen a por alapú keverékek esetében rendkívül fontos a keverési idő betartása. Gyakran találunk egy időintervallumot, például 8-10 percet. Az első szám azt jelenti, hogy a keveréket legalább 8 percig kell keverni, de jobb, ha a felső határértéket tartjuk be – nem véletlenül van ott. Próbáljunk meg egyszer megfigyelni egy burkolót, hogy mennyi ideig keveri a ragasztót. Gyakran időmérés nélkül, öt perc után leállítja a keverőt – pedig az ajánlott keverési idő 8-10 perc – mivel a keverék ránézésre eléggé homogénnek tűnik. Az ajánlott időintervallum betartása azonban elengedhetetlen bizonyos kémiai reakciók végbemeneteléhez. A mai építőanyagok és munkadíjak nem olyan olcsók, hogy megengedhessük magunknak a lehulló burkolatot csak azért, mert valaki nem megfelelő keverőkosárral, rossz fordulatszámon és nem elég hosszú ideig keverte az anyagot.

Kulcsszavak: keverékek keverése, keverőkosár, keverőgép, építőipari keverékek, jobbra forgó kosár, balra forgó kosár, sűrű, híg, viszkózus

Források:
A HERMAN cég belső műszaki és oktató dokumentációi
https://www.eibenstock.com/images/downloads/engl/MischProfis%20ENG%20web.pdf

Ing. Herman Nagypál

Katonai iskolát végeztem, repülőgépipari villamosmérnöki tanszéken. Már gyerekkoromban megtanultam szerszámokkal, szerszámgépekkel dolgozni édesapámmal egy családi ház építésénél. Minden új termékünket személyesen is tesztelem - saját kezemmel, jól felszerelt műhelyemben. Szabadidőmben szeretek motorozni a román hágókon. Ezen felül a szakterület trendjeit tanulmányozom, és szívesen kipróbálom a konkurens termékeket is. Némelyiken mosolygok, van amire rácsodálkozom (hogy valaki hagyta magát rászedni és megvette), és van, ami nagyon jó. Majdnem olyan jó, mint a miénk😊.