Ön nincs bejelentkezve
Bejelentkezés Regisztráció

Körfűrész fém vágására – különlegesség vagy csak „látszat” termék?

Általánosságban rögzült, hogy fémnél automatikusan sarokcsiszolóhoz nyúlunk. Az „Alternatív fémvágás: keményfém fűrészlap körfűrészben“ című cikkben azonban egy másik lehetőséget is bemutatunk – fém munkadarabok vágását körfűrésszel. Felhívjuk a figyelmet azokra az esetekre, amikor ez a módszer lényegesen hatékonyabb, mint a sarokcsiszoló használata abrazív tárcsával. Például a zártszelvény pontos vágása (1. ábra A), amit a sarokcsiszoló nem tud biztosítani, vagy trapézlemez fűrészelése körfűrésszel és vezetősínnel (1. ábra B) – gyors és tiszta megoldás, amely sarokcsiszolóval ráadásul veszélyes is lenne.

1. ábra. Körfűrész: pontos 45°-os vágás zártszelvényen (A) és trapézlemez vágása (B)

1. ábra. Körfűrész: pontos 45°-os vágás zártszelvényen (A) és trapézlemez vágása (B)

A kézi körfűrészek – akár klasszikus asztalos, akár kifejezetten fémre szánt – azon kéziszerszámok közé tartoznak, amelyeket elsősorban egyenes és egyenes vonalú vágásokhoz terveztek. A hordozható elektromos kéziszerszámok kategóriájában azonban éppen ennek a „korlátozottságnak” köszönhetően kínálják a legmagasabb pontosságot, amely elérhető.

Miért léteznek tehát speciális körfűrészek fémhez? Vagy tegyük fel másként a kérdést:

Lehet fémet vágni hagyományos körfűrésszel is?

A válasz így hangzik: Igen, de...

És éppen ebben a „de”-ben rejlik néhány technikai feltétel, amelyeket érdemes ismerni. Csak így tudhatja meg, hogy az Ön körfűrésze alkalmas-e fém vágására, milyen korlátai vannak, és miért nem mindig képes helyettesíteni a specializált modelleket.

Kezdjük a legegyszerűbb tényezőkkel – a motor teljesítményével és a fűrészlap megfelelő kiválasztásával.

A motor teljesítménye

A fém vágásához olyan fűrészek szükségesek, amelyek kellően erős motorral rendelkeznek. Ha az Ön körfűrésze hálózatról üzemel, és nincs legalább 1200W teljesítménye, inkább ne kezdjen a fém vágásához.

Az akkumulátoros modellek esetében gyakorlatilag minden professzionális kézi körfűrész – különösen azok, amelyeknek a vágásmélysége 50mm felett van – elegendő teljesítményt nyújt fémhez is. A körfűrész azonban, hasonlóan a sarokcsiszolóhoz, rendkívüli „energiafaló”. Ezért ezeket a gépeket 18V-os vagy annál nagyobb akkumulátoros platformokra építik. Ahhoz azonban, hogy teljes potenciáljukat kihasználhassa, legalább 4Ah kapacitású akkumulátorokat használjon – ezekben legalább 10 cella van sorosan-párhuzamosan kapcsolva.

Fűrészlap

A siker alapja a keményfém fűrészlap, amelynek meg kell felelnie a munkadarab anyagának – enélkül nem fog menni. Nem elég csupán fát és fémet vágó lapokat megkülönböztetni. Fontos pontosan meghatározni, milyen fém zártszelvényt szeretne vágni.

Az akkumulátoros körfűrészeknél általában vékony fűrészlapokat használnak. A mieink fogszélessége 1,6mm, a test vastagsága pedig mindössze 1mm. Egyszerű szabály érvényes: minél vékonyabb a fűrészlap, annál kevesebb energiát fogyaszt vágás közben.

Ezek azonban alapvető, magától értetődő tények – hiszen még a laikus is tudja, hogy nagy teljesítményű fűrész és megfelelő fűrészlap nélkül fémet vágni nem lehet. Érdekesebb tehát megvizsgálni a további, technikailag kifinomultabb szempontokat.

A fém vágására szánt körfűrészek ugyanis valójában jól ismert testvéreikből – a klasszikus asztalos körfűrészekből – származnak. Felépítésük és pótalkatrészeik gyakorlatilag azonosak. Ugyanaz a motor, ugyanazok a kezelő- és biztonsági elemek találhatók bennük. Két-három részletben különböznek… És pontosan ezekkel foglalkozunk tovább.

A tengely fordulatszáma

A fém munkadarabok vágására szánt körfűrészek fordulatszáma 15–25%-kal alacsonyabb, mint a hasonló paraméterekkel rendelkező, fához tervezett fűrészeké. A motor és a rotor kimeneti fordulatszáma változatlan marad – a különbség a sebességváltóban van, amelyet „lassabbra” alakítottak át.

A klasszikus körfűrész fogaskerékpárjában meghatározott számú fog van (2. ábra). Ha ezek számát megfelelően növelik, az eredmény alacsonyabb tengelyfordulatszám lesz, ugyanakkor magasabb nyomaték. Ez a változtatás tehát nemcsak a vágási sebességet lassítja le és optimalizálja a fordulatszámot a fém fűrészeléséhez, hanem megadja a szükséges erőt is az anyag nagyobb ellenállásának leküzdéséhez.

Ez hasonló ahhoz, mint amikor autóval hegymenetben alacsonyabb sebességi fokozatot kapcsol – az autó ugyan lassabban halad, de nagyobb a húzóereje, így könnyebben küzdi le az emelkedőt.

2. ábra. Az AXCS-1801 körfűrész primer és szekunder fogaskerék áttétele

2. ábra. Az AXCS-1801 körfűrész primer és szekunder fogaskerék áttétele

A fordulatszámok elképzeléséhez

A 165mm-es lappal rendelkező, fához szánt körfűrész általában kb. +/- 5.000 ford./perc fordulatszámon működik, míg a hasonló, fémhez tervezett modell kb. +/- 4.000 ford./perc körül dolgozik. Ez a csökkentés elsősorban az anyagok eltérő tulajdonságaiból adódik – a fa és a fém vágás közben másként viselkedik, és eltérő vágási sebességet igényel.

Ha tehát klasszikus körfűrésszel vág fémet, számolnia kell azzal, hogy a fűrészlap nagyobb fordulatszámmal fog forogni, mint ami a speciális fémre való körfűrésznél. Biztonsági szempontból ez nem jelent problémát – a fűrészlapokat sokkal nagyobb kerületi sebességre tervezik. Ez legfeljebb enyhe hatással lehet a fűrészlap élettartamára vagy a vágás kényelmére, a gyakorlatban azonban ez a különbség elhanyagolható.

Létezik azonban egy elegáns módja annak, hogyan lehet ezt a fordulatszám-különbséget megkerülni. Erről azonban csak később lesz szó.

Felhasználási tartomány – vágásmélység

A maximális vágásmélység a talp nulla fokos dőlésszögénél (azaz merőleges vágásoknál) a körfűrész egyik meghatározó paramétere. Példaként említhető a HERMAN AXCS-1801 modell, amelynek vágásmélysége eléri az 57mm-t.

3. ábra. Zártszelvény vágása (A) és építőipari betonacél vágása (B)

3. ábra. Zártszelvény vágása (A) és építőipari betonacél vágása (B)

Míg a szabványos asztalos körfűrészeknél ez az adat egyértelműen meghatározza a fa munkadarab maximális vastagságát, amely átvágható, addig a fémre specializált fűrészek esetében – ugyanígy a keményfém fűrészlappal felszerelt klasszikus fűrésznél – ez a paraméter nem az anyag falvastagságát jelenti. Elsősorban zártszelvény elemekről van szó, amelyeknél szükség van az említett vágásmélységre, miközben falvastagságuk általában 2 – 6mm tartományban mozog.

Gyakorlati szempontból tehát a körfűrészeket nem vastag falú anyagok megmunkálására tervezték, hanem olyan profilokhoz, amelyek maximális szélessége a megadott értékig terjed (3. ábra A). Ennek ellenére fűrészünk képes speciális alkalmazásokra is, például 32mm-es építőipari betonacél vágására (3. ábra B). A gép lehetőségeinek részletesebb bemutatásához egy videó is rendelkezésre áll, amelyet a cikk végén talál.

Konstrukciós eltérések – avagy hogyan ismerjük fel első látásra a fűrészeket

Amellett, hogy a fémhez való fűrész több fémből készült alkatrésszel rendelkezik, legegyszerűbben arról ismerhető fel, hogy hiányzik róla az elszívócsonk, amely a klasszikus asztalos körfűrészek alapfelszereltsége (4. ábra A). Fa megmunkálásakor természetes az apró forgácsok elszívása, ám fém vágásakor ez az elv értelmetlen – a fémforgács nehéz, és nem szívható el hatékonyan.

Az elszívócsonk helyett a fémhez való fűrész gyűjtőtartállyal van felszerelve, amelyben a fémforgács összegyűlik (4. ábra B). Ez az elem így a legszembetűnőbb vizuális jegy, amely alapján megkülönböztethető a klasszikus asztalos fűrész „fémes” testvérétől.

Egy másik felismerési jel az állítható billenthető talp. A klasszikus asztalos fűrészeknél ez mindig megtalálható, míg a fémhez való fűrészeknél inkább kivételnek számít – a talp ott fix.

4. ábra. Jellegzetes eltérés: elszívócsonk (A) és gyűjtőtartály (B)

4. ábra. Jellegzetes eltérés: elszívócsonk (A) és gyűjtőtartály (B)

Zárszó

A fémhez való fűrészek markáns megkülönböztető jegye az ár – általában a duplája az asztalos modellekének. Ennek oka azonban nem a konstrukció lényegi különbözőségében rejlik. A valóságban gyakorlatilag csak az áttételi fogaskerékpár módosításáról van szó (a tengely fordulatszámának csökkentése), valamint az elszívócsonk fémforgács-gyűjtő tartállyal való helyettesítéséről.

Videó: A HERMAN CX-20 SteelCut keményfém fűrészlap
használatának áttekintése

A klasszikus asztalos körfűrésszel végzett munka során a gyűjtőtartály hiánya egyszerű folyamatos tisztítással pótolható. A fordulatszámot ugyan nem változtatja meg, de hatékonyan „korrigálható” kisebb átmérőjű fűrészlap használatával – a kisebb vágásmélység árán.

Számolni kell továbbá azzal is, hogy a megadott fordulatszám mindig üresjárati érték. Ez a fűrészelés közben természetesen csökken, erősebb nyomás esetén pedig még jelentősebben csökken.

A kézi körfűrészek specializált gépek. A fémhez való körfűrész még inkább specializáltak – kizárólag egyenes vágásokat képes végrehajtani fémben, más anyagok vágására gyakorlatilag használhatatlan. Ezzel szemben a klasszikus körfűrész kisebb korlátozásokkal, a megfelelő fűrészlappal különféle anyagokhoz – így fémhez is – használható.

Kulcsszavak: körfűrész, fém vágása, akkumulátoros fűrész, sarokcsiszoló, pontos vágás, tiszta vágás, profilvas, trapézlemez, keményfém fűrészlap, vágásmélység

Források:
A HERMAN cég belső műszaki és oktató dokumentációi



Warning: Undefined array key "typ_akcie" in /data/e/3/e3d9d9c5-735f-4972-b478-cbc66e63839b/herman.sk/web/blog-inc.php on line 233
Értékelés hozzáadása

Cikkek recenzió Értékelés hozzáadása

    Ezt a cikket még senki nem kommentálta. Legyen Ön az első!

Ez is érdekelhetne Önt

Válassza ki a saját országát
Válassza ki a országot, ahová a rendelés kézbesítését szeretné